Tájház Porták

Füzéri Tájház

A mestergerendába vésett évszám alapján a házat 1879-ben építették. A Tájház a füzéri paraszti építkezés, lakás- és eszközkultúra bemutatásának céljából helyreállított lakóház. A berendezés a XX. század eleji füzéri kisparaszti életmódot reprezentálja.

Az épület felosztása

A módosabb gazdák már a két világháború közötti időben is kétszobás házakat építettek, de a Tájház lakói szegényebbek voltak, így csak egyetlen szobával rendelkeztek. A lakóház alaprajzi elrendezése a hegyközi parasztság zömét képviselő néhány holdas gazdaságok lakóházainak jellemző típusa:  „ház” (szoba),  „pitvar”,  „kamara” és egy külön bejáratú, de az épülettel egybeépített „istálló” beosztású.

Járja körbe virtuálisan tájházunkat a képre kattintva!

tajhaz_disz1

A „ház”, vagyis a szoba berendezése a család minden tagjának lakóhelyéül szolgált. Házioltárként a két ablak között lévő „sublót”-ot alkalmazták, mely egy ruhatárolásra használt bútor, tetejére pedig a szent szobrok és a „búcsúfiák” kerültek.

Központi helye a szobának az étkezésre használt sarok, amelyben a karos láda van elhelyezve, ez nem csak ülőbútor volt, hiszen a belsejét, mivel felnyitható tetővel rendelkezett, mindenféle élelmiszerrel tele tudták pakolni.

tajhaz_disz1

A „pitvar” jelenti az előteret és a konyhát egyben. Itt lett kialakítva a nagy méretekkel rendelkező szabadkémény is, mely nem csak a füst kivezetésére, de közben a disznóvágás hústermékeinek kifüstölésére is tökéletes volt. Kellemeset a hasznossal, szokták volt mondani. Milyen igaz!

A padlózatot döngölt agyag jelenti, amelyet szarvasmarha trágyával tisztítottak bizonyos időszakonként, „szagról” azonban a szobában szó sincs. Ha nem hiszi, járjon utána!

tajhaz_disz1

A „kamara” a Tájház szerszámraktára, igazi korszakra jellemző érdekességekkel. Szelelő lapát, favilla, rokka, tekenő, gumicsizma és sok más eszköz várja, hogy megismerje, mire és hogyan használták ezeket.

Mondanunk sem kell, hogy a Tájház élőben a legszebb: tavasszal a nyíló virágok illata, nyáron a forró hőség előli hűvös, ősszel a lehulló lombok színei, télen pedig a hó mesébe illő csillogása teszi még szebbé ezt az egyébként is nagy kincsnek számító épületet!

Ne hagyja ki!

Múltidéző ház - a retró tájház

Múltidéző házunk az 1940-70-es évek közti időszakba repíti vissza. Felidézheti eme kor csodálatos vívmányait: a rádióban a „Ki nyer ma?” műsor hallható, a televízióban pedig Gyabronka József vezette „Zsebtévé” egyik adása látható. Emlékszik még a fatüzelésű bojlerre? Retró házunkban számtalan más kedves emlékkel is találkozhat, mindenképp látogasson el hozzánk!

Múltidéző házunk olyan történelmet mutat be, amely a mindennapoknak máig is tagadhatatlan része és sokaknak még igazán ismerős, sőt életük és lényük igazi része, melyet a fiatalabb generációknak is mindenképpen látni kell!

tajhaz_disz1

Az első szoba a fiatal házaspár mindennapjait mutatja be. Írógépet használva készültek a levelek, a színes tévé nem csak a felnőttek, hanem a gyermekek mindennapjait is alapjaiban megváltoztatta. Diavetítő és gombfoci is örömteljesebbé tette a hétköznapok pihenőidejét.

A dohányzó asztal tele korabeli folyóiratokkal. A korszakra jellemző „tipikus” szobabútor együttes le sem tagadhatná, honnan származik. A zöld színű kályha szívet melengető melege és jelenléte még otthonosabbá teszi a helyszínt.

tajhaz_disz1

A régebben pitvarként használt rész a „retró” Tájházban már több külön egységre bomlott fel. Létrejött a konyha, spahelt-tel és jellemző zöld konyhabútorral felszerelve, valamint a fürdőszoba, fa tüzelésű bojlerrel és természetesen az étkezésre és vendégfogadásra is használatos előtér, kis hűtővel, amelyen szódásszifon díszeleg. A falon otthonka és egyéb más ruházatok lógnak.

tajhaz_disz1

A hátsó szoba a nagymama „rejteke” lett, tele a még régi Tájházra is jellemző stílusjegyekkel. A falon körben szent, vallásos témájú képek és hollóházi porcelántányérok találhatók, magasra vetetett ágy van a sarokban és a karos ládát idéző zöld színű bútor együttes az étkezésre alkalmazható. A széles ablakpárkányon nem csak tükör és szent, vallásos szobrok, hanem váza és „vekker”, vagyis csörgős óra is fellelhető. Az ablaknál sublót van, ami ekkor is még ruhák tárolására volt használatos leginkább. A nagymama a szobában mesét is mond az arra kíváncsi füleknek!

Tudta?

1961-ben Füzérre vezették be utolsóként az elektromos áramot és vitathatatlanul magával hozta a mindennapok eszközeinek technikai forradalmát. Az árammal működő használati tárgyak azonban nem csak a ház asszonyának dolgát tették könnyebbé, hanem a család többi tagjáét is!

Vajon hogyan hatott az elektromos áram bevezetése Füzér településre? Nálunk kiderül!

Nyitvatartás

Képgaléria

Megközelítés