16. Malom Pince
Nevét a mindvégig itt őrzött három kézi malomról kapta. Azt is megtudjuk a leírásból, hogy az egyiknek elveszett a vas „tekenyéje”, azaz tekerője, tehát már jó ideje nem használhatták. A malmok mellett egyéb terményeket is tároltak itt: savanyú káposztát, vajat és szerszámokat is. Hasznos volt a léte, mivel ha támadás esetén ki akarták éheztetni a várban élőket, az ott lévő kézi malmok segítségével helyben meg tudták őrölni a lisztet, így akár huzamosabb ideig is volt élelem.
17. Boros Pince
Az 1623-ban megörökített állapotát idézzük fel.
Az egyik legfontosabb, 1640-es évekig bortárolásra használt pincéje volt a várnak. 1620-ban perényi és pataki bort, valamint „Őnagysága asztalára való” bort is tároltak benne. A jól zárható ajtók mögött, a hordók mellett itt tartották a vajat és a mézet is. A pince jó klímája miatt alma tárolására is alkalmas volt.
A pince nem valódi pince, egyik fala sem érintkezik a talajjal. A közepén álló pillére később került be, hogy a felette levő helyiséget kettévágó falat megtartsa.
18. Vizes Pince
A Vizes Pince az inventáriumok szerint üresen állt, funkciójából eredendően nem igazán volt alkalmas tárolásra. A vár egyik legidősebb pincéje, mely az Árpád-korban épült. Lőréses ablakai az Öreg Pince felé nyílnak, ami a védelmet biztosította az Alsó Bástya felől. A Csatornás kertnek köszönhetően (mai nevén Virágoskert) a tetőkön összegyűjtött esővizet egy csatornával levezették a Ciszternába, és ha annak vize túlcsordult, onnan a Vizes Pincén keresztül egy kőbe vájt vájúval elvezették azt a várfalon kívülre, innen ered az elnevezése is.
19. Öreg Pince
Itt és az innen nyíló szomszédos boltozott helyiségében – Füzér Várának legrégebbi Palotaszárnya alatt húzódó pincerészében – találjuk annak valóban máig megmaradt eredeti falait. A várudvarról kétszárnyú ajtóval nyíló pincerendszert nem tekintették önálló helyiségnek, hol Sörös Pincének, hol Öreg Pincének nevezték. A lejáratnál korcsolya biztosította a hordók lejutását. A pince ezen részében egy kőtárat alakítottak ki, ahol az ásatásokon előkerült anyagokat lehet megtekinteni, mint például az egykor reneszánsz szökőkút darabjait.
20. Sörös Pince
A várudvarról kétszárnyú ajtóval nyíló pincerendszert nem tekintették önálló helyiségnek, hol Sörös Pincének, hol Öreg Pincének nevezték. A lejáratnál itt is korcsolya biztosította a hordók lejutását a pincébe. A XVII. században már nem sört, hanem brindzát, hagymát és bort tároltak benne, később pedig már csak üresen állott. A vár alatt ekkor már sörfőzőhely működött, és mivel a söröket nem tárolhatták hosszú ideig, így mindig frissen készültek. Az elkészítéshez szükséges alapanyagokat (árpa és komló) az inventáriumok szerint nagy mennyiségben elraktározták a helyiségben.
21. Gerendás Pince
A pincét nagy belső tere miatt fa tárolására használták. Most egy kisebb kőtár kiállítás kapott benne helyet, ahol az eredeti maradványokat tudják megtekinteni a látogatók. Külön érdekesség, hogy a leletek között láthatnak kőből készült ágyúgolyókat vagy éppen malomköveket is.
22. Szalonnás Pince
A Kápolna alatti teret valójában Szalonnás háznak – tehát nem pincének – hívták. Elnevezését az itt tárolt szalonnáról és hájról kapta, korábban viszont a tüzelőt tarthatták szárazon a magas, boltozott helyiségben. Érdekesség, hogy a pincerészt a többitől zárható ajtóval választották el. Keskeny ablakok világították meg a teret. Feltehetőleg itt őrizték azt az aranyművest is, akit Perényi Péter idején kényszerítettek arra, hogy pénzt verjen váltságdíjjúl. Ezután Perényi Gábor is hamisított pénzt azért, hogy apját, Perényi Pétert kiváltsa I. Ferdinánd fogságából.
23. Alsó Bástya
Ezt a védművet Perényi Gábor építtette a vár délnyugati részére, a várfalon kívülre, ezért is hívják „napenyészet felől való foknak”.
Védelmi célokat látott el, s innen remekül belátható az egész térség. A lépcső helyén egy létra volt, amit az őrjárat végén felhúztak, ezzel még jobban megnehezítve egy sikeres támadás esélyét. A vár védelmét szakállas puskákkal és tarackokkal oldották meg, de mivel túlságosan pontatlanok voltak, még mindig nagyon megbecsülték a számszeríjat, ami halk, viszonylag gyors és pontos fegyver volt. A fal mellett tűzfegyvereket találunk. Megcsodálhatja a 12 méter magas országzászlót és a várfalak fedkövein olvashatja Nagy-Magyarország 72 vármegyéjének nevét.
