Vártekergő térképünk használatához kattintson az alaprajzon található számokra, ezt követően az ábra alatt olvashatja az adott terem bemutatását. Jó szórakozást kívánunk!
Vezérszint
1. Füzér Vára (Bejárat)
Isten hozta Füzér Várának interaktív bemutatójában!
Kalandos időutazásra invitáljuk a Perényiek, Báthoryak és Nádasdyak korába!
A vár három szintből áll, az úgynevezett Vezérszintből (földszint), a Pinceszintből és egy Padlás (tetőtéri) szintből, melyek közül most előbbi kettőt fedezheti fel online formában.
A Palotaszárny termeiben a XVI-XVII. század világa elevenedik meg. Betekinthet a kincseket őrző Tárházba, a Felső Zöldházba vagy éppen a gótikus Várkápolnába.
2. Tömlöc
Füzér Várában tartott rabokról már XVI. századi adatokkal is rendelkezünk, ez a tömlöc csak a Kapubástya tömör elfalazásakor jöhetett létre.
Ezt alátámasztja az is, hogy a helyiséget csak később kezdik emlegetni az inventáriumok.
3. Toronyalj
Ez a helyiség a vár életének utolsó pillanatáig használt tér volt. Több itt leltározott eszköz és a tér fűthető volta jelzi, hogy folyamatosan őrség állomásozott benne. A különféle rabtartó vasakat is itt tartották.
A helyiségben a járószintet jelenleg a nyers sziklafelszín alkotja.
4. Virágoskert
A vár kertjének kialakulása a XVI. századra tehető, ez pedig Perényi Péternek köszönhető. A XVII. század elején egy eperfa állt a közepén, 1641-ben Csatornás kertnek nevezik, mivel a tetőről összegyűlt vizet rajta keresztül vezették be a Ciszternába.
Később Kőkertként említik az írások, épületmaradványok köveinek tárolására használták.
5. Tornác
A Virágoskert tornácát csak 1620-ban említik a korabeli írások. Ekkor hordók és szuszékok álltak itt. Valószínűsíthető, hogy valójában ezen megnevezés alatt a Virágoskert és az északi palotaszárny keleti vége közé beforduló szakaszról van szó. Erre utal az is, hogy az 1665/68-as leltár szerint a folyosó vége a Kert felé nyílik.
6. Öreg Alsó Palota
Az épület nagysága miatt alkalmas volt beszélgetőnek, ám berendezése nem volt túl bőséges. Figyelemre méltó a sarokban fekvő cserépkályha, mely zöld mázas és egyben külső fűtéses típus. Ezeket a hiteles, korhű másolatokat Pécsett a Zsolnai gyár készítette el, úgy, hogy ezek mind egytől-egyig fűthetőek legyenek. Az állandó berendezéshez tartozott még egy régebb óta a várban levő díszes szék és a szoba falait lakájossá varázsoló textilkárpitok. Mielőtt a Középső Boltba lépne, a küszöb felett láthat egy üveglapot. Ezeket minden teremnél azért építették be, hogy szemléltessék, milyen volt a küszöbök magassága. A „láb” mértékegységét használták, ami 20 centiméternek felelt meg.
7. Középső Bolt
Az úrhölgy hálószobája, melyet két részre osztottak meg. Az írások megemlítenek egy kis zöld kerek asztalt, körülötte egyes székekkel. A terem ezen fele egy magánbeszélgető volt, ezzel szemben pedig a farekesztés mögött egy ággyal kiegészülve a hálófülke helyezkedik el. A sarokban itt is cserépkályha található, mely különböző színekben pompázó csempéivel megragadja figyelmünket.
Vajon miért „Bolt” a helyiség elnevezése? A válasz egyszerű. A mennyezet boltíves és a középkorban szokás volt az épületrészeknek olyan nevet adni, mely utalt a kialakításukra. A boltíves változat praktikusabb volt, ugyanis tűzeset előfordulása esetén is nagyobb védelmet nyújtott, mint a gerendafödémes mennyezet.
8. Boltos Szenesház
Elnevezése a kandallóra utal, mellyel a szomszédos helyiség cserépkályháját tudták fűteni. Funkciója az évek során rengeteget változott, szoba voltára az imént említett kandalló és az árnyékszék megléte is utal. Berendezése szegényes, bútordarabjai reneszánsz stílusúak.
9. Hosszú Bolt
1620-ban egy palánkkal elrekesztett részen 600 köböl zabot, a fennmaradó helyen 5 üres hordót tároltak benne. A helyiség funkciója az almáriumból következtethetően étkező, illetve egyfajta fogadószalon lehetett, mely a férfi lakosztályhoz tartozott, de a női szárnyból is megközelíthető volt. Az egyik legtöbbet használt helyisége lehetett a várnak, melyet az a tény is jelez, hogy Báthori Gábor fejedelem portréját is áthozták ebbe a szobába.
10. Kis Boltos Ház
Ma az 1665-68-ban megörökített állapotát idézzük fel.
Az épületet az inventáriumok Vörösmárvány Kőasztalos háznak is megemlítik, mivel itt tároltak egy különösen szép vörös márványból faragott asztalt, mely feltehetően a Perényiek idején készülhetett.
A vár legrégebbi részéhez tartozik, cserépkályhával fűtött. A vár ura egy külön fogadóhelyiségnek használhatta, ha például egy kiemelt politikai jelentőségű vendége érkezett. A kőasztal mellett egy feketére festett asztal, négy szék, és egy egyszerűbb festett ágy képezte a berendezését. A nyoszolyát a várúr vendégei használhatták, ha több napig itt tartózkodtak.
11. Felső Zöld Ház
A vár legrégebbi lakórészét ebben a helyiségben kell keresnünk. Már az Árpád-korban itt állhatott egy palotaszárny, melynek pincefalait ismerjük. A vár udvaráról nyílhatott az emeleten egy lakópalota, melyet vélhetően egy későbbi korban osztottak csak kétfelé, így jött létre ez a kandallós hálószoba, valamint az innen fűtött kályhás nappali szoba a szomszédos helyiségben. Ekkor a jelenlegi árnyékszék helyén még csak egy ablak nyílott. Jóval később, az északi palotaszárny elkészültekor vált a tulajdonos családfő lakrészévé, míg az új szárny a feleség használatába került.
12. Tárház
A XVI. századi feltételezett állapotot mutatjuk be, az 1654-ben megörökített ládák száma alapján.
A Tárház (korabeli elnevezése ez a kincstárnak) Füzér Várának legelszigeteltebb része, melyet csak nagy erőfeszítések árán vagy egyáltalán nem is lehetett fizikailag megközelíteni. A duplán zárt, jól vasalt ajtó és az erős védőráccsal ellátott ablak mögött “lakott” egykor a Magyar Szent Korona is, melyet Perényi Péter őrzött a vár falai között, közel egy évig.
13. Öreg Palota
Az Öreg Palota a vár egyik legfontosabb és többnyire legdíszesebb helyisége volt. Funkciója szerint az urak tanácstermeként használták. Fénykora a Perényiek idejére tehető; hitvitákat és egyéb más fontos kérdéseket taglaló gyűléseket tartottak benne. A XVII. században azonban már nem túl rózsás a helyzete, Puszta Palotaként emlegetik az írások, elég rossz állapotban van. Később ugyan kijavítják a benne keletkezett hibákat, de még így is csak hordók tárolására használják. A mostani állapot egy feltételezett kinézet arról, hogyan is nézhetett ki a fénykor napjaiban. A terem mennyezete gerendafödémes, azon belül is kazettás. A gerendák szélein a várbirtokosok címereit láthatja, vegyesen a királyi és magánföldesúri birtokosokkal.
14. Ebédlő Palota
Az Ebédlő Palota 1620-ban még az előző században kialakított berendezését őrizte, talán még eredeti funkciójának megfelelően használhatták is. Fával burkolt faláról az 1655-68-as inventáriumokból értesülünk. Főúri várakban nem szokatlan, hogy a nagy rendezvény teremhez egy kisebb helyiséget is toldottak, legtöbbször ebédlő szerepkörrel. Nem csak a helyiség megnevezése, hanem a berendezése is erre utal: egy pohárszék, és egy nagy asztal hozzá való székekkel.
Járja körbe virtuálisan is a Várkápolnát ide kattintva!